Tracklist

A1	Dozmati Regösének
A2a	Nógrádi Dudazene
A2b	Pál István Nótái
A3	Farsangosok Nótái
A4	Rabnóta, Verbunk És "kordé"
A5	Vékony János Nótái
A6	Jó Bort Iszok...
A7	Csallóközi És Szigetközi Dudazene
A8	Szigetközi Dudanóták
B9	Virágos Szent János Éneke
B10	Rabnóta
B11	Ipoly-menti Dudazene
B12	Gulyásnóta És Kondásnóta
B13a	Dudaverseny (Tereske, Kishartyán, Nógrádmegyer, Naszvad)
B13b	"Betlehemnek Pusztájában..."

Credits

• Bagpipes – Dsupin Pál (tracks: 1A, A2b, A5, B13a), Istvánfi Balázs (tracks: A2b, A11, A13a), Pál István (tracks: A2a, A2b, B13a), Juhász Zoltán* (tracks: A2b, A3, A7, B9, B13a, B13b)
• Edited By – Szilasi Marianne
• Engineer – Szalai László*
• Graphics, Design – Kaszta Mónika
• Mastered By – Honéczy Zoltán*
• Music Director – Kelemen László*
• Recorder [Furulya] – Agócs Gergely (tracks: B12), Dsupin Pál (tracks: A4, A6), Sáringer Kálmán* (tracks: A4, A6), Juhász Zoltán* (tracks: A4, A6, B12)
• Sleeve Notes – Juhász Zoltán*
• Translated By [English Language] – Sue Foy
• Violin – Koncz Gergely* (tracks: A3)
• Vocals – Agócs Gergely (tracks: A1, A3, B10, B13b), Berecz András (tracks: A1, A3, A6), Bényei Csenge (tracks: A8), Damásdi Szilvia (tracks: A8), Dsupin Pál (tracks: B13b), Horváti Kata (tracks: A3, B9, B13b), Istvánfi Balázs (tracks: A1, B13b), Juhász Katalin* (tracks: A3, B9, B13b), Komáromi Bori (tracks: A8), Kosztik Anett (tracks: A8), Kristály Ágnes (tracks: A3, B9, B13b), Sáringer Kálmán* (tracks: A1), Pál István (tracks: A2b, B12b B13b), Strasser Anett (tracks: A8), Szabó Zoltán (tracks: A1), Tóth Bernadett (tracks: A8), Vagyoczky Györgyi (tracks: A8), Juhász Zoltán* (tracks: A1), Fábián Éva* (tracks: A3, B9, B13b), Fábián Éva* (tracks: A8)

Notes

A felvételek a Fonó Budai Zeneházban készültek, 2000-ben.

"Mit akarsz – támadt a tüzes fekete bika a juhászra karácsony éjfelén, a keresztúton. – Jó dudás akarok lenni – felelt bátran a juhász. – Az leszel, de a lelked a mienk – mondta az ördög, mert ő volt a tüzes bika, és elment."
Azóta ott szól a duda a legelőn, a lakodalomban, kocsmában és keresztelőn, a törvényt nem ismerő farsangi bálban és a törvény születését ünneplő éjféli misén. "Első musicajon az bordó síp, avagy duda is..." – írja a krónikás a XVII. század magyarjairól.
Dudazene szól ezen a lemezen is. A hagyomány utolsó képviselője, a 81 éves juhász, Pál István és három tanítványa – Dsupin Pál, Istvánfi Balázs és Juhász Zoltán – szeretné megmutatni, milyen is ez az ördögtől kivívott, mégis az ember szolgálatába állított zene, milyen ez a hangszer, amelynek ősét minden bizonnyal még keletről hoztuk magunkkal.
A magyar duda rokonát fedezhetjük fel a volga-vidéki marik hangszerében, a VI. századtól hazánk földjén élő avarok csontsípjaiban, de a velünk együtt élő erdélyi románok, szlovákok, gorálok, horvátok, szerbek dudáiban is. A mai magyar duda megőrizte keleti ősének kettős "sípszárát". Sípjai is ahhoz hasonlóan egynyelves nádsípok. A sípszár egyik ágán, a "dallamsípon" oktáv terjedelmű hangsor játszható. A másik á g– a "kontrasíp" – a dallam alaphangját és az attól kvarttal mélyebb kísérőhangot váltogatja. A harmadik szólamot a "bordósíp" adja, folyamatosan zúgó mély hangjával. Talán mondani sem kell, hogy mindehhez a fából készült "duda-szerszámhoz" az első bőrtömlőt az ördög kutyájáról nyúzták le a vakmerő régi pásztorok. A "dudafejet", a sípszárat a bőrhöz csatlakoztató fatőkét is az ördög faragta először kecskefej formára.
Sajátos a magyar dudán megszólaló zene is – dudanóták, kanász-táncok, motivikus duda-cifrák, pásztornóták, betyárnóták valók dudára. Régi karácsonyi énekeinket is ez a hangszer kísérte a betlehemes játékban és az éjféli misén – dallamukban ezért erős a dudazene hatása. Ugyanezt a duda-hatást érezzük a nyári napforduló ünnepének, a virágos Szent János-napi tűzugrásnak énekeiben, de a téli napfordulót ünneplő dozmati regösének dallamában is.
A tűzugrás szertartása a tűzgyújtással kezdődik ("tüzét megrakatja..."), majd a három jelkép-virág tűzbe dobásával folytatódik. "Virágom, véled elmegyek, virágom, tőleg el sem maradok" – éneklik a lányok "vetélytársaiknak", a kenyér, a bor és a szerelem virágainak, mintha csak velük égnének el a tűzben. Ezután, a tűz átugrálásakor hangzik el a párosító ének ("meggyullandó..."), majd a tüzet elhagyó, elaltató, Máriát, bölcsőt, Magyarországot idéző dal. Az utolsó nóta ismét a búzáról és a kenyérről – a Napról és Jézusról – emlékezik meg. Hosszú, mint a szentiváni ének – tartja a mondás, méltán, hiszen maga a rítus is hosszú.
A regösénekben lejátszódó esemény, Szent István és a csodaszarvas találkozása a vízparton éppen a téli napforduló idején játszódik le az égbolton is. A vadászó nyilas, a "halastó állásnak" megfelelő Vízöntő és a szarvas állatot jelképező Bak jegyei követik egymást ebben az időszakban.
Dudazene nemcsak dudán szólhat – "dudásan" lehet dalolni, furulyázni, hegedülni is. Sok helyen, ahol a XX. században már nem akadtak dudásra a kutatók, más hangszerek játékmódjában, illetve a dallamokban, az éneklés módjában fedezték fel a dudászenét. A legerősebben a Felföld őrizte meg ezt a régi hagyományt. Mi is ennel a vidéknek a zenéjét mutatjuk be – Pál István és pásztor őseinek nógrádi örökségét, valamint a Szigetköztől Borsodig húzódó vidék régi dudásainak fonográfon, magnetofonszalagon megörökített, általunk újjáélesztett hagyományát.

Juhász Zoltán

Other versions

Category	Artist	Title (Format)	Label	Category	Country	Year
ABT 007	Egyszólam Együttes*	Ég Felettünk, Ég Alattunk - Magyar Dudazene ‎(CD)	ABT Budapest	ABT 007	Hungary	2000